Mykonos

1989. augusztus 9, szerda

Hajnalban erkeztunk meg a szigetre, ahol ket furgon varta azokat, akik a kempingbe igyekeztek. Bejelentkeztunk, es nekialltunk satorhelyet keresni. Nem volt egyszeru feladat, sotet is volt, tomeg is, vegul inkabb csak a halozsakokat teritettuk le, arra a par orara az is megteszi. Reggel kisse komasan aztan felallitottuk a satrat, felkaptuk a furdoruhat, es rogton belevetettuk magunkat a vizbe. Tiszta, gyonyoru kek a viz, eleinte imadtuk a parti nyugalmat. De delelott ujabb es ujabb hajok erkeztek, csak ugy ontottak ki magukbol a furdozni vagyokat. Delre mar lepni sem lehetett a strandon, igy inkabb visszavonultunk a satrak koze, kimosni a sok szennyest es hevereszni az arnyekban. A kaja szuper a kemping ettermeben, igaz, meg is kerik az arat. Tortellinivel inditottuk a vacsorat, majd oriasi gyumolcstalat tuntettunk el.

1989. augusztus 10, csutortok

Kisse osszetorve ebredtem, reg nem aludtam satorban, no meg az ejszaka sem volt tul nyugodt. Horkolas, magnozas, nevetgeles, miegymas hangjai a kozeli satrakbol. Kisse leegtem tegnap, igy nem mentem a napra, csak husoltunk, beszelgettunk egesz nap. Vegre Bertram is elemeben van, ez a semmitteves az o vilaga, mig a romok kozott rohangalas volt inkabb az enyem. Ma is egesz nap engem fotozott, mar tobb szaz kepe lehet rolam. A papaja direkt azert adta a fiacskajanak a meregdraga fenykepezogepet kolcson, hogy jo kis diakat keszitsen Gorogorszagrol, ehhez kepest egy darab kocka nem keszult meg semmilyen muemlekrol, viszont tobb tekercs dia van mar rolam. Kis bolond.

1989. augusztus 11, pentek

Gondoltunk egyet, es beutaztunk a sziget fovarosaba. Eloszor is a kempinbol egy kis hajoval Platis Gialosra kell eljutni, a sziget legnagyobb strandjara. A barkan a felcsapodo hatalmas hullamoktol csuromvizesek lettunk, ami nem lett volna baj, ha nem sos a viz, igy viszont mindenhol viszket. Innen busz vitt tovabb Mikonoszba, ami egy elragado kis varoska. Szuk sikatorszeru utcacskak, hofeher falu hazak, pici kapolnak, kekre es zoldre festett faajtok es ablakok, boltocskak es tavernak tucatjai, rengeteg virag mindenutt. Oreg nenik es bacsik ucsorognek a hazak elott, szep nyugodt az elet, semmi stressz.

A szobaarak eleg huzosak, 6000-nel kezdodnek, jo lesz nekunk a kemping. Este ittunk egy italt, aztan a vaksotetben hazahajokaztunk ejjel, hangulatos volt.

1989. augusztus 12, vasarnap

Kezdjuk megszokni, sot, talan meg is szeretni a Paradise kempinget, holott elso nap nagyon riaszto volt a tomeg. Csomo fiatal, foleg olaszok es amerikaiak, extrem figurak, de jo a hangulat. Kituno konyha, gyonyoru strand, mi kell meg. Tegnap athajokaztunk a szomszed strandra, Super Paradise-ra, ami talan nyugodtabb egy kicsit, mint a mienk. Pici kavicsos a partja, eleg hideg a viz, de elkepesztoen tiszta, meg akkor is latom a labfejem, ha mar derekig allok a vizben.

Ma a harmadik strandot probaltuk ki, a Hell-t. Jarjuk meg a poklot is a paradicsom utan. Amikor kis hajonk befutott az obolbe, elegedetten neztunk egymasra. Vegre egy igazan kihalt, romantikus strand, nehany nudista homokos ferfin kivul sehol senki. Rovid uszkalas utan jolesoen nyujtoztunk el a homokos parton, de nehany perc utan rajottunk, miert is hivjak pokolinak ezt a partszakaszt. Az elso kis szello telefujt minket homokkal, es mint megannyi apro tuszuras, pattogtak rajtunk a homokszemek. Fel ora mulva fulunk, szemunk, szank tele lett homokkal es csak jottek az ujabb es ujabb fuvallatok. Idonkent bemenekultunk a vizbe es alig vartuk a csonakot, ami visszavitt minket a kempingbe, ahol alig gyoztunk a zuhany alatt megszabadulni a rengeteg homoktol. Pihengettem egy kicsit, Bertram nemetul beszelt hozzam, egy szot sem ertettem az egeszbol, de szep volt. Erdekes, ha mas beszel nemetul, az olyan csunyan pattog, ki nem allhatom a nyelvet, o meg olyan dallamosan, kedves hangon bug nekem.

1989. augusztus 13, kedd

Tegnap ejjel kisebb tomegverekedes tort ki a kempingben egy hangoskodo ficko miatt, feltem is egy picit. Reggel aztan ugy dontottunk, megnezzuk Deloszt, Apollon szulohelyet. El is vergodtunk Mikonoszig, ahol nagy banatunkra kiderult, hogy a deloszi romterulet hetfon zarva van. Igy hat csak a fovarosban csatangoltunk, majd delutan usztunk meg egy utolso nagyot a tengerben. Ma reggel pakolas, majd busz a kikotohoz, es megjott Daliana, a hajonk, hogy visszavigyen Athenbe. Keso este erkeztunk meg, es rutinosan nagy ivben kerultuk ki az youth hostelek csalogatoembereit. A mar bevalt Hotel Artemisben szalltunk meg, ahol a recepcios mint regi ismerost udvozolt minket.

1989. augusztus 15, csutortok

Tegnap reggel szomoruan konstataltam, hogy maris hamlik a gyonyoru csokibarnara sult borom, mit lehet tenni. Megvettuk Bertramnak a hazafele szolo repuojegyet, kis kozelharc aran, mert joval dragabban akartak eladni, ahogy mi azt gondoltuk. Budapesten anno azt mondtak, hogy 14 ezer drachma egy stand by jegy, itt viszont 21 ezret akartak erte kerni, mondvan, hogy az a 14 ezres ar csak idefele letezik, Budapest fele nem. Engem viszont nem konnyu lerazni, addig bizonygattam az igazam, mig ok untak meg elobb, es odaadtak 14 ezerert a jegyet. A vegen meg helyet is foglaltak, pedig az vegkepp nem jar, hiszen epp ezert stand by. Nekem volt mar jegyem, ezzel nem volt gond. Delutan meg elmentunk a National Gardenbe, aztan vissza a szalloba, hajnali 3-ra kerve az ebresztot... Ma ki a repterre, Bertram nagyon izgult, most repult eloszor, egeszen kipirult az arca, csak szorongatta a kezem. A sztyuhi egyszercsak szolt, hogy elore mehetunk megnezni a muszerfalat. Otthon pilota a szomszedom, es mar meg volt beszelve, hogy a mai jaraton jovunk, szoljon a kollegajanak, hogy hadd utazzunk egy kicsit elol. Jol sikerult a meglepetes, nagyon tetszett Bertramnak a pilotafulke, aztan leszallas, es mar vege is a vakacionak.


Back to the Big Picture Guide Book
Back to my home page


Vissza a A Nagy Képes Utikönyv oldalra
Vissza a nyitooldalra